2014. március 8., szombat

címtelenül


A hattyúk eltűntek a tűző napban,
fürdőztek a fényben.
Sötétségben fényt dalban kaptam,
elhalkult az éjben.

Szavakban, kacajban, hangban
sárga hattyúsereg véd.
Réten kékben voltam révben,
billentyűid téptem szét.

Zuhanok s beléd akadok,
beléd akadtam elengedtél…
Újra zuhanva haladok,
azt hazudtad elejtettél…

2014. március 1., szombat

Kedves Te!

Köszönöm a láthatatlan falevélbe csomagolt papírdarabot, igazán megható volt. Tudom mire gondolsz, de nem. Még mindig válaszolatlanok a kérdések és tetetettek a tettek. És igazad volt, újra itt a tünetek de ne örülj már feltalálták az ellenszert. Emlékek. Elmondjam?
Gondolj egy alap Word dokumentumra ahová beilleszthetsz egy-két bárányfelhős gondolatot. Bár talán a Google gyorsabb megoldás. Szóval adott egy két barifelhő...
Gondolj egy nevető szempárra, nem, most semmi Google. Oké. Találd meg benne magad. Nincs meg? Ott van az, hiszen pont rá nézel. Mindenkiben ott vagy akiben szeretnél szépen, csúnyán, gonoszan, morcosan, mosolyogva ó és persze meztelenül.